Papp Imre (Szentes/Fels�r�t, 1900 - Szentes/D�n�t, 1973) - f�ldm�ves, n�prajzi gy�jt�

F�ldm�ves, n�prajzi gy�jt�. Az elemi iskola �t oszt�ly�t a szentesi reform�tus n�piskol�ban v�gezte 1907 �s 1912 k�z�tt. Az elemi iskola elv�gz�se ut�n a f�ldm�vess�get v�lasztotta �lethivat�sul. 1958-1960 k�z�tt elv�gezte az ez�stkal�szos gazdatanfolyamot. Folytatta a paraszti munk�t azon a f�ld�n, ahol �kapja, a K�rolyi gr�fok jobb�gya m�g 1816-ban megtelepedett. Sz�lei f�ldj�n dolgozott, majd hal�luk ut�n a r�es� 10 holdnyi �r�kr�szt m�velte. 1955-ben bel�pett az �j Bar�zda Tsz-be, �s mint tsz-tag dolgozott nyugd�jba vonul�s�ig, 1969-ig. R�szt vett a lak�helye k�r�li tanyavil�g kultur�lis �let�ben. Vezet�s�gi tagja volt a Pet�fi S�ndor M�vel�d�si K�rnek, t�bb �vig s el�ad�ja a Szentes-Lapist�i K�lter�leti Iskola szabadm�vel�d�si tanfolyamainak. 1946-t�l a reform�tus egyh�z gondnoka volt. A n�prajzi gy�jt�s �sszefon�dott mindennapi �let�vel. �r�sk�szs�g�re Gilicze L�szl� reform�tus lelk�sz figyelt f�l, aki 1953-ban megk�rte, kapcsol�djon be a szentesi reform�tus egyh�z kr�nik�j�nak �r�s�ba. �r�sai "A szentesi reform�tus n�p �lete" c�men ker�ltek az egyh�z iratt�r�ba. Gilicze L�szl� �s Csalog J�zsef, a helyi m�zeumigazgat� biztat�s�ra 55 �vesen r�szt vett az orsz�gos n�prajzi gy�jt�p�ly�zaton.  "A szentesi reform�tus csal�dok lakodalmi szok�sai egy f�l �vsz�zad t�kr�ben" �s "A tanyai ember �lete Szentes tanyavil�g�ban" c�m� dolgozatai d�jat nyertek �s ez elk�telezte a tudatos n�prajzi gy�jt�s �s �r�s mellett, rendszeres r�sztvev�je lett a n�prajzi gy�jt�p�ly�zatoknak. Dolgozatait a paraszti munka mellett, a mezei �s a h�z k�r�li munkav�gz�s sz�net�ben - f�leg t�len - �rta. 1964 t�j�n figyelme az egyh�zi anyak�nyvekre terel�d�tt. Papp Imre az 1741-1971 k�z�tti egyh�zi anyak�nyvek alapj�n vizsg�lta a n�vad�si �s h�zass�gk�t�si szok�sokat. Dolgozatokat �rt r�gi szentesi szok�s- �s sz�l�smond�sokr�l, a n�pi �p�tkez�s �s t�pl�lkoz�s egy-egy jelens�g�r�l, a n�pi id�j�sl�sr�l, orvosl�sr�l �s hiedelmekr�l. Utols� p�lyamunk�ja, amelyet 1973 j�lius�ban fejezett be, csal�dja t�rt�net�r�l k�sz�lt K�t �vsz�zadra visszatekintve meg�rta a Papp-csal�d kilenc nemzed�k�nek t�rt�net�t.  �r�sa kiv�l� forr�s a paraszti tulajdonviszonyok, az �r�k�s�d�si, h�zasod�si �s szok�sjog, a v�ros �s tanya k�z�tti kapcsolatok megismer�s�nek. Papp Imre t�bb mint �tven n�prajzi t�rgy�- �r�st hagyott maga ut�n, melyek �sszterjedelme k�zel k�tezerh�tsz�z oldal. �r�sait a Reform�tus Egyh�z, a M�rleg, a Honismeret, a Tiszat�j, a Szentesi �let �s a Csongr�d Megyei H�rlap k�z�lte. Munk�ival 12 orsz�gos �s 10 megyei d�jat nyert.  1967-ben megkapta a Sebesty�n Gyula eml�k�rmet. Le�r�sai a n�prajztudom�nyon k�v�l forr�s�rt�k�ek t�bb m�s tudom�ny�g - az agr�rt�rt�net, a m�vel�d�st�rt�net, a nyelvj�r�skutat�s, a szociol�gia - sz�m�ra is.  K�ziratos hagyat�k�t a Koszta J�zsef M�zeum, a Szentesi Lev�lt�r �s a M�ra Ferenc M�zeum �rzi. V�logatott n�prajzi �r�sait a Szentesi V�rosi Tan�cs M�vel�d�si Oszt�lya 1982-ben k�l�n k�tetben adta ki.

(Felhaszn�lt irodalom: 4. Szentesi �letrajzi �vfordul�k 1988 36-38 oldal)