Köszönjünk a kérdéseinkre eddig elküldött válaszaikat.
Bízunk abban, hogy a korona vírus járvány miatt 2020. 05. 16. 15 órára meghirdetett körsétánkat az 1906 – 1912. évek között Papp Imre (1865-1932) családjának lakhelyet nyújtó „Ríti tanya” helyszínét egy későbbi időpontban majd felkereshetjük (Szentes, Felsőrét 18./a).
Azt gondoljuk, hogy Papp Imre: (1900-1973) A parasztember élete Szentes tanyavilágában című könyve „Emlíkek a ríti tanyánkrul” című fejezete (81-107. old.) és Tóth Antal néprajzos összefoglalója bizonyára most kárpótolja majd Önöket.
1./ Mi volt a legfontosabb munka, amit haladéktalanul el kellett végeztetni az új lakhelyül szolgáló riti tanya konyhájában?
2./ Másolja ki id. Kunos Imréné Prokop Julianna köszöntőjének legszebb gondolatait, melyet Mária leánya férjének - Papp Imre - november 5-i névnapja alkalmával küldött az após által frissen „külön eresztett családtagjai” számára.
3./ Másoljon í-ző nyelvjárásban leírt kifejezéseket a 82-83. oldalakról!
Mely magánhangzó helyett használta /ták az „í” hangot?
4./ A 85. oldalon találja a Ríti tanyához vezető útleírásokat.
5./ Mikor, mire használták a nagykatlant?
6./ Milyen színekre festették az ajtókat, ablakokat)?
7./ Milyen színű festékeket használtak a konyha festéséhez?
8./ Milyen színű festékeket használtak a kamora festéséhez?
9./ Melyik helyiségben és bútordarabban volt a bugyelláris, az iratköteg, a biblia és kalendárium?
10./ Mire használták a „háromélű tűt”?
11./ Hol, mely tárgyak környezetében volt az ingaóra?
12./ Mire szolgálták a sublatot?
13./ Miért illették Papp Imrét „lánytermíszetűnek”, „hidegszájúnak”?
14./ Sarokban volt a sifonírt. Mi volt a hátuljában édesapja legénykorából?
15./ A tanya melyik helyiségében állt a szekrény?
16./ Hűtőszekrényként használták-e?
18./ A tanya melyik helyiségében voltak a trajfák?
19./ Miket tároltak felkötözve a padláson?
20./ Miket tároltak a padlás „földjén”?
21./ Milyen színűre festették a tanyaépület külső falait?
22./ Milyen színnel húzták el a fal tövét kb. 50 cm magasságban?
23./ Sorolja fel a tanya körüli gyümölcsfákat!
23./ Mely fákat nyesték meg háromévente?
24./ Mely évelő virágok nyíltak a tanya előtt?
25./ Hol volt a Ríti tanyán a pityere?
Kiegészítés:
A ríti tanyáról készült munkája után Papp Imre „A mi kis tanyácskánk” című írásában a dónáti vasúti megálló közelében levő tanyájuk 1912., 1932. és 1967. évi állapotáról is részletes dokumentációt hagyott ránk.
„A tanya felöli árokrész közepe táján pedig volt két, embernyi magasságnál is magasabb, elíggé terjedelmes „lincombokor”.
Nyári melegben az aprójószág hűvösölt alattuk. Majd szintén a nyári melegben a tallóról a kútra jövő marhafélék, hogy a legyeket elhajtsák magukról, csaknem mindig hozzádörzsölődtek.
Ilyenkor az ott hűvösölő aprójószág riadtan szaladt széjjel, mígis megtörtínt, hogy valamelyiket eltaposta a szaladó marha.
– Vígül, mivel „pityere”, azaz árnyékszék akkor még nem volt a tanyán, többször ide jártunk mink is a lincom alá a „szükségletünkre”.
Részlet:Papp Imre: (1900-1973) A parasztember élete Szentes tanyavilágában című könyve 139. oldal. A 118. és a 122. oldalakon levő alaprajzokon már az árnyékszék is fel van tüntetve a ház közelében (32./a, 62.számozással).
Szentesi tanya az ópusztaszeri
Szabadtéri Néprajzi Gyűjteményben
Szentes a XX. század első felében 30.000-es népességű dél-alföldi mezőváros. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon.
A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaságtípust, 8-10 holdas feketeföldi kisparaszt gazdaságot képvisel.
Az Emlékparkba áttelepített lakóház a Kurca folyócskához közeli magas parton a XIX. század végén épült. A vályogfalú, nádtetős épület szoba-konyha-kamra-istálló beosztású.
Nyitott kéményű konyháját a XX. század első évtizedeiben „padlásolták le”, rakott tűzhelyet építettek benne. A két háború között a ház elé deszka oldalú, cseréptetős ereszetet (nyílt folyosót) építettek, ami a tanyai házak gyakori toldalék építménye.
Berendezése az 1910-es évek első felének lakáskultúráját dokumentálja. Kiváló támpontot adtak ehhez Papp Imrének, a szentesi népélet krónikásának részletes tanyaleírásai, amelyek épp az 1910-es évek tanyáit idézik.
A konyha hátsó falán érintetlen az ívelt, barokk jellegű bolthajtás, amit a közelmúltban több alföldi házban még láthattunk. A bolthajtás előtti asztalnál evett a család. A konyha belső sarkában van az eszközök tárolására szolgáló kaszli vagy almáriom, az ajtó mögött a kantapad, rajta cserépköcsögökkel és szilkével.
Bal felől nyílik a szoba, az öregek nyelvén: a ház. A szegedi tanyához hasonlóan sarkos elrendezésű, viszont eltérő sajátossága, hogy a falon - törzsökös református családok szokása szerint - csak néhány családi kép, a házi áldás és a „szolgálati időm emlékére” feliratú katonai emlékkép függ.
A kamra berendezéséből említést érdemel a vésett díszű, ácsolt láda, szuszék, amit szekrénynek neveztek. Az utóbbi időben ételmaradékot, tejjel teli köcsögöket tettek bele, hogy a macska ne férjen hozzá. Régies eleme a kamrának a vakablakba helyezett téka.
A ház végéhez féltetős kocsiszín épült, ahol a parasztkocsi mellett eke, vasborona, szelelőrosta és kisebb munkaeszközök láthatók.
A tanya jellegzetes építménye a vályogfalú, szalmafedelű, boglya formájú kerek ól, amelyben rendszerint disznókat vagy baromfit tartottak. A Dél-Alföldön a Hármas-Körös mellékén, Szentes, Hódmezővásárhely határában és Észak-Bácskában a szabadkai szállásokon építettek ilyen ólakat. (Tóth Antal / 2020. 05.)
AJÁNLOM AZ OLDALT
